A pumpapálya eredete a hegyi kerékpározás korai napjaira nyúlik vissza, amikor a sport még gyerekcipőben járt. Akkoriban a motorosok a vezetési készségeik javítására kerestek egy megfelelő lehetőséget.

Az első pumpapályát egy hegyi kerékpáros csoport építette az Egyesült Államokban az 1990-es évek elején. Ugratók egyszerű összeállítása volt, a bringások a terepet használták a sebesség növelésére és képességeik gyakorlására. Azóta a pumpapályák népszerű módja a hegyi kerékpáros készségek gyakorlásának és élesítésének.

A világ minden táján épültek már ilyen létesítmények, a leghíresebbek az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban és Ausztráliában találhatók. A pumpapályával kapcsolatos érdekes tények közé tartozik a rekreációs és a professzionális hegyi kerékpározás. A profi hegyi kerékpárosok ilyen létesítményeket használnak technikai készségeik fejlesztésére, míg a szabadidős kerékpárosoknak nagyszerű mód volt arra, hogy szórakozzanak és gyakoroljanak.

A pumpapálya azért is népszerű, mert minden korosztály számára használható. A kezdők használhatják a pályát, hogy érezzék a terepet, és fejlesszék készségeiket, míg a tapasztaltabb tesztelhetik meglevő készségeiket. Végül, a ezek a létesítmények népszerűek környezeti előnyeik miatt. Minimális karbantartást igényelnek, és könnyen építhetők bármilyen terepen. Ezenkívül segítenek csökkenteni a talajeróziót, a vízelvezetést és a porszennyező anyagokat.

A pumpapálya a hegyi kerékpáros közösség szerves részévé vált, és évtizedek óta használják, hogy segítsenek a bringásoknak javítani készségeiket és szórakozni.